Vasremeny

Kovacs-Szeles Andrea Magyargeresen szuletett, ahol 1993 ota tanitonokent tevekenykedik. Gyermekkora ota vonzodik az irodalomhoz, eloszor verseket irt, majd novellak irasaba fogott.
2002-ben mar jelentek meg irasai a fiatal szatmari tollforgatok Elojatek cimu antologiajaban, majd 2005-ben a Vegvari hangulatok cimu irodalmi antologiaban es mas irodalmi folyoiratokban. Emellett meseket es gyermekszindarabokat ir, amelyeket kicsi tanitvanyai eljatszanak.
Irasaira akkor figyeltek fel, neve akkor valt ismerte, amikor A Gregorina-kanyar cimu novellaja rangos irodalmi elismeresben reszesult. Az Irodalmi Jelen Moral History cimu novellapalyazatara bekuldott irasaval elnyerte a kozonseg dijat.
Akkor ez kimagaslo elismeresnek szamitott, figyelembe veve az Irodalmi Jelennek a kortars magyar irodalmi eletben betoltott rangjat. A novella kozponti alakja egy idos asszony, aki naphosszat haza elott ul, a kanyarban, mintha varna valamire.
Az autovezetok tekintetebe belesuhan az asszony arca, aztan mar csak az utra figyelnek. A neman ulo asszony egyetlen tarsasagat, az utat, es annak tuloldalan levo fut, fat, bokrot megszemelyesiti az iroi kepzelet, az ut parbeszedbe elegyedik az asszonnyal, aki, amint kozben kiderul, a fiat varja haza Portugaliabol, nem tudja elfogadni, hogy meghalt.
„Nem tudta megtanulni a futol, fatol, bokortol, hogy a sorsba hogyan kell beletorodni, elfogadni, megbekelni vele, es elni tovabb” – hangzik el az orok bolcsesseg az iras vegen.